Joel a szoftverről szoftvermenedzsment egyszerűen
Váltsuk a tőkét működő szoftverré
Írta: Joel Spolsky (2001. március 21.)
Fordította: Bővíz László
Lektorálta: Nagy Balázs, Tímár András (2002. szeptember 3.)
Az eredeti cikk
Meg vagyok győződve arról, hogy az emberek többsége fordítva gondolkodik a szovtvercégekről. Az általános hiedelem szerint egy ilyen cég alapításakor az a cél, hogy találjunk egy jó ötletet, ami egy eddig megoldatlan problémát old meg, és szerencsét próbáljunk a megvalósítással. Ám a valódi cél az, hogy váltsuk a tőkét működő szoftverré. Ha ezt megérted, könnyebben hozod majd a megfelelő stratégiai döntéseket.
A „gyártsunk jobb egérfogót” módszerrel az a gond, hogy nem sok létjogosultsága van. Először is, a legsikeresebb szoftvercégek többsége (mint például a Microsoft vagy az Oracle) nem „talál fel semmi újat” abban az értelemben, hogy nem igazán old meg eddig megoldatlan problémákat. Bármilyen piacon rendkívül kicsi az esélye, hogy az újításaidat megtarthatod magadnak. Mindenkinek van versenytársa. A legsikeresebb high-tech vállalatokat alapító Wall Street-i fickók és ügyvédek hajlamosak azt hinni, hogy megvédhetik magukat szabadalmi oltalmakkal. Ha ha ha! Nem hiszem, hogy akár egy esetben is sikeresen megvédte volna magát egy cég a versenytársaitól (talán a Stac az egyetlen, ami eszembe jut, de hol a csudában vannak már?!).
A „gyártsunk jobb egérfogót” másik hibája, hogy az internetes szoftverek körében már elértük azt az állapotot, mikor már túl sok pénz vadászik ugyanazokra a béna ötletekre. Hívjuk idrive-
Másképp is tekinthetünk a szoftverfejlesztésre. Képzeljük el, hogy a céged célja nem valamiféle speciális probléma megoldása, hanem hogy a pénzt programozók által szoftverré változtassa. Ez egy kicsit furcsának tűnhet, de gondoljuk csak tovább. Egy szoftvercégnek úgy kell tekintenie a megfelelő emberek felvételére, mint első számú feladatra. Ha sikerül, ez minden egyéb problémát megold. Alkalmazz ügyes embereket, mert ők jó dolgokat fognak készíteni, amit aztán jó pénzért eladhatsz. Minden más ezután jön. A Microsoft azért tudja letörni a versenytársait, mert képes olyan sok programozót felvonultatni. Mikor a Microsoft kiadta az Internet Explorer 3.0-t gyorsan az IE 2.0 után, megrázó volt, hogy mennyire jó munkát végeztek. Nem csak lemásolták a Netscape böngésző minden funkcióját, de hozzá is adtak néhányat, mindezt egy robosztus és megalapozott architektúrán. Miközben igaz, hogy a Microsoft saját böngészője elterjesztésére felhasználta az operációs rendszerét, igaz az is, hogy erre nem lett volna képes, ha a böngésző maga nem lenne kiváló (jó példa erre, hogy bár egy friss telepítésű Windows is le tudja játszani az MP3 fájlokat, bárki, akit ismerek, mégsem Windows Médialejátszót használ zenehallgatáshoz, hanem WinAmpot. Bár az MSN ott van az asztalon, mindenki AOL-t használ. Mikor még a Windowsba épített böngésző ócska volt, a Netscape-nek 80%-os részesedése volt. Tehát jobban tesszük, ha elfelejtjük az árukapcsolás hatásosságáról szóló érveinket).
A Microsoftnak nagyszerű munkaerőfelvételi stratégiája van. Gyakorlat nélküli, értelmes, friss diplomásokat alkalmaznak, akik még nem ismertek meg másutt hibás vállalati kultúrát. Ezek a srácok úgy kerülnek Seattle-be (a Microsoft központjába), hogy nem ismernek igazán senkit, kidolgozzák a lelküket, miközben úgy szívják magukba a microsoftos módszereket, mint egy szivacs. Mire elégedetlenek lennének, addigra a tőzsdei részvényopcióik értéke megugrik, a fizetésük, mint maradásra ösztönző tényező, az egekbe szárnyal, valószínűtlenné téve, hogy bárki el tudná csalogatni őket. Egy öt évet letöltött Microsoft „veterán” a tőzsdei opciókkal együtt $500K-t is kereshet egy év alatt – szívesen lennél a helyében?
Végső soron kijelenthetjük, hogy a Microsoftnak mindenki másnál jobb gépezete van arra, hogy a pénzt programozói termelékenységre változtassa. Ez távolról sem mellékes tényező. Az induló cégek többsége szerint jó programozókat alkalmazni ugyanolyan fontos, mint a megfelelő PR céget kiválasztani maguknak. „Tudják”, hogy fontos, de azt nem, hogy mennyire. Jellemzően nem teszik meg azokat a dolgokat, amiket a legjobb programozók megszerzéséhez és megtartásához kellene tenni, emiatt többnyire alul maradnak a versenyben. Miután a Netscape leállt a kódolással (5.0-ás böngészőjük már úgy 2 éve késik), piaci részesedésük szertefoszlott. A WorldPerfect programozói azt hitték, hogy a legjobb assembyben dolgozni, és nem voltak hajlandók C-ben kódolni. Rossz ötlet, srácok! Tízszer annyi programozó kell hozzá, és lám, manapság a WordPerfectet alig jegyzik. Elképesztő, hogy hány cég – Lotus, Netscape, WordPerfect – harapott a fűbe, mert elvesztették a képességüket a tőke kóddá változtatására.
Ha a legjobb éttermet szeretnéd megnyitni a városban, akkor azon kell aggódnod, hogy megszerezd magadnak a legjobb séfet és beszerezd a legjobb hozzávalókat. Akár egy gyár, ami a hozzávaló nyersanyagokat és a séf szakértelmét gasztronómiai élménnyé változtatja. Ha filmstúdiót működtetsz, akkor azon kell aggódnod, hogy szerződtesd a legjobb színészeket, rendezőket és írókat. Mint egy üzem, ami a tehetséget szórakoztató termékké változtatja. Ha szoftverfejlesztő céged van, meg kell szerezned a legjobb séfet és rendezőt: te cég vagy, mi a tehetséget változtatja kóddá. A tehetséges ember már tudja, hogyan írjon olyan programot, ami sikert hoz.
OK, tegyük fel a vita kedvéért, hogy ebben egyetértesz velem. Ám mi szükséges mindehhez? A következő cikkekben eme elméletet visszük át a gyakorlatba: hogy tartsunk felvételi beszélgetést és válasszuk ki a legjobb embereket, hogy építsük ki a helyes munkakörnyezetet, ami vonzza a már felvett embereket, és hogy rendeld alá minden egyéb problémát az üzem zökkenőmentes működésének biztosításának.